Mellkasi fájdalom: mikor sürgősségi eset, és mikor várhat még?

A mellkasi fájdalom gyakran vezet orvosi ellátáshoz, hiszen számos különféle ok állhat a hátterében. Míg egyes esetekben ártalmatlan jelenségről van szó, máskor a fájdalom akár életveszélyes állapotot is jelezhet, mely azonnali kezelést igényel. Nagy jelentősége van annak, hogy felismerjük, mikor tekintendő sürgősségi vészhelyzetnek a mellkasi fájdalom, és mikor elég az otthoni, nyugodt megfigyelés. Ez nemcsak egészségünket, de lelki nyugalmunkat is nagymértékben befolyásolja.

Ez a cikk bemutatja, hogyan lehet felismerni a veszélyt jelző tüneteket, milyen lépéseket érdemes tenni a legelső percekben, hogyan vizsgálják a mellkasi fájdalmat az egészségügyi szakemberek, illetve mire figyeljen, ha a tünetek enyhébbek vagy időszakosan jelentkeznek. Ha a legkisebb kétsége is van, mindig biztonságosabb rögtön orvosi tanácsot kérni!

Sürgős orvosi ellátást igénylő tünetek

Bizonyos tüneteket soha nem szabad félvállról venni! Ezek akár szívinfarktus (szívroham), veszélyes szívritmuszavar, tüdőembólia vagy más, azonnali beavatkozást igénylő helyzet előjelei lehetnek. Ha az alábbiak közül bármelyiket tapasztalja, késedelem nélkül kérjen sürgősségi segítséget:

• Hirtelen, erős mellkasi fájdalom vagy nyomás, mely néhány percnél tovább fennáll, főleg nehézlégzés, szorítás vagy feszülés kíséretében
• A fájdalom kisugárzik a bal karba, nyakba, állkapocsba, hátba vagy hasba
• Légszomj vagy nehézlégzés, különösen, ha hirtelen jelentkezik
• Hányinger, hányás, hideg verejtékezés vagy szédülés a mellkasi fájdalom mellett
• Kifejezett rossz előérzet vagy hirtelen fellépő nyugtalanság, szorongás látszólagos ok nélkül
• Eszméletvesztés vagy ájulás
• Szapora vagy szabálytalan szívverés
• Véres köpet (vér felköhögése)
• Fizikai terhelés vagy érzelmi stressz után tapasztalt mellkasi fájdalom
• Mellkasi fájdalom olyan személynél, aki magas kockázati csoportba tartozik (pl. ismert szívbetegség, cukorbetegség, nemrég elvégzett műtét)

Ha ezek közül Önnél vagy valaki másnál bármelyik jelentkezik, hívjon azonnal mentőt (Magyarországon és Európában: 112)! Maradjon a lehetőségekhez képest nyugodt, és kövesse a segélyhívás során adott útmutatást.

Míg mikor lehet otthon figyelemmel kísérni a mellkasi fájdalmat?

Nem minden mellkasi fájdalom jelez veszélyt. Gyakoribb enyhébb ok lehet például:

• Izomfájdalom erőteljes köhögést, nehéz tárgy emelését vagy szokatlan testmozgást követően
• Gyomorégés, emésztési panaszok
• Szorongás, pánikroham
• Enyhe légúti fertőzés
• Costochondritis (a mellkasfalban található porcok gyulladása)

Akkor kevésbé aggasztó a mellkasi fájdalom, ha:

• Kifejezetten enyhe, mozgással vagy testhelyzettel kapcsolatos, pihenésre pedig enyhül;
• Csak rövid ideig tart és nem tér vissza;
• Nincsenek egyéb kísérő tünetek, mint légszomj, izzadás vagy hányinger;
• Korábban is előfordult már hasonló fájdalma, melyet orvos ártalmatlannak talált.

Fontos: még enyhe tünetek esetén is érdemes háziorvoshoz fordulni, ha a fájdalom újkeletű, magyarázat nélküli vagy nem tudja pontosan, mi váltotta ki. Különösen akkor járjunk el óvatosan, ha életkorunk, magas vérnyomásunk, cukorbetegségünk vagy családi kórelőzményünk miatt nagyobb a kockázatunk!

Teendők az első 10 percben

Ha hirtelen, erőteljes vagy ismeretlen eredetű mellkasi fájdalmat érez, az első 10 perc döntő lehet:

1. Azonnal hagyjon abba minden tevékenységet, üljön le, és próbáljon nyugodt maradni.
2. Hívjon mentőt, különösen, ha a fájdalom erős vagy több percig tart, illetve ha fentebb felsorolt veszélyes tüneteket észlel.
3. Ha Önnek anginára írtak fel nitroglicerin spray-t vagy tablettát, az orvosi utasításoknak megfelelően használja azt.
4. Ha nem allergiás, és nincs ellenjavallata, a segélyhívó kezelője javasolhatja, hogy rágjon el egy aszpirint (300 mg) – de kizárólag az ő tanácsára alkalmazza!
5. Súlyos panasz esetén ne üljön volán mögé. Maradjon egy helyben, várja meg a segítséget!
6. Ha olyan személlyel van, aki összeesett vagy nem reagál, kérjen rögtön segítséget, és ha ért hozzá, kezdje el az újraélesztést (újraélesztési protokoll).

A gyors reagálás életmentő lehet – ha bizonytalan, inkább vizsgáltassa ki magát, mint hogy kockáztasson!

Mit vizsgál az orvos mellkasi fájdalom esetén?

Orvoshoz fordulva a kivizsgálás részletes beszélgetéssel és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az alábbi kérdésekre számíthat:

• Mikor kezdődött és mennyi ideig tartott a fájdalom?
• Milyen jellegű volt a fájdalom? (éles, tompa, égő, szúró, nyomó stb.)
• Hol helyezkedik el pontosan, kisugárzik-e valahova?
• Mit csinált a fájdalom kezdete előtt?
• Volt-e egyéb panasza vagy tünete (légszomj, izzadás, szívdobogás, hányinger)?
• Van-e ismert szív-, tüdő- vagy emésztőszervi betegsége?
• Szed-e rendszeresen gyógyszert?

Az orvos további vizsgálatokat rendelhet, többek között:

• Fizikális vizsgálat: pulzus-, vérnyomás-, légzésszám mérés, szív és tüdő meghallgatása
• EKG: a szívritmus és esetleges szívroham jeleinek vizsgálata
• Laborvizsgálatok: szívizom-károsodás (pl. troponin), fertőzés, vérszegénység jelei
• Mellkasröntgen: tüdő eredetű vagy más okok kizárására
• Egyéb képalkotó diagnosztika: ultrahang (echokardiográfia), szükség esetén CT

Nem minden páciensnek szükséges minden vizsgálat. Az orvos mérlegelni fog, hogy az Ön esetében melyek indokoltak, előfordulhat, hogy kórházi megfigyelést, vagy szakorvosi konzíliumot javasol.

Mire érdemes figyelni, ha a tünetek időszakosak vagy enyhék?

Amennyiben a mellkasi fájdalom ritkán, enyhe formában jelentkezik, vagy orvosa már kizárta a sürgős okokat, javasolt továbbra is naplózni a tüneteket. Ez segíthet a pontosabb diagnózisban és a legmegfelelőbb kezelés megválasztásában.

• A panaszok jelentkezésének idejét
• A fájdalom időtartamát
• Kiváltó tényezőket (pl. testmozgás, stressz, bizonyos ételek, testhelyzet)
• A fájdalom leírását (szúró, tompa, égő stb.)
• Megfigyelt kísérő tüneteket (légszomj, szívdobogás, hányinger stb.)
• Alkalmazott módszerek (pl. gyógyszer, pihenés) és ezek eredményét

Ez az információ különösen akkor fontos, ha:

• A tünetek súlyosbodnak, gyakoribbá válnak
• Új tünetek is megjelennek
• Már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezik mellkasi fájdalom

A rendszeres orvosi kontroll segít abban, hogy állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjék és időben beavatkozzanak, ha szükséges.

Külön cikkünkben azt is megtudhatja, milyen légszomjjal kapcsolatos vészjeleket érdemes felismerni, ha légzési nehézséget vagy mellkasi fájdalmat tapasztal.

Összefoglalás A mellkasi fájdalom sokféle eredetű lehet, és néha akár azonnali beavatkozást igényel. A veszélyes tünetek felismerése, illetve a sürgős orvosi ellátás igénybevétele életeket menthet. Ha a fájdalom enyhébb, mindenképp figyelje magát, vezessen tünetnaplót, illetve forduljon időben orvoshoz. Kétely esetén inkább kérje ki szakember véleményét, hiszen az Ön egészsége a legfontosabb!